skip to Main Content
Nehéz a fürdőkádba be- és onnan kiszállni? Meglévő fürdőkádjára ajtót építünk! 06 1 5 333 111 H-P: 8:00-18:00

Mi történik a szervezetünkkel, amikor megöregszünk?

Egy bizonyos kor után az ember nagyjából azt tehet, amit csak akar. Senki se szól rá, kivéve az orvosait és a gyerekeit”

– fogalmazott frappánsan a tévés műsorvezetőből krimiszerzővé vált Richard Osman, aki idén az első regényével, A csütörtöki nyomozóklubbal elhozta az év írójának járó elismerést a British Book Awards díjátadójáról.

A nyugdíjasotthonban játszódó, nyolcvan körüli főszereplőkkel játszó történet igazi szenzáció lett, szinte azonnal a sikerlisták élén landolt, majd idén végre magyar fordításban is megjelent. “A Harry Potter-sorozat óta nem volt akkora könyvsiker Nagy-Britanniában, mint Richard Osman első regénye” – írta a 24.hu is a szerzővel készült interjújában.

Osman szerint az időseket gyakran ignorálják, alábecsülik. “Ez egy olyan társadalmi réteg, akikre gyakran nem szentelünk elég figyelmet” – jelenti ki a cikkben. Sokan azt sem értik – gyakran még maguk az érintettek sem –, hogy mi történik egyáltalán az emberi testtel ötven-hatvan éves kor felett. Ebben a bejegyzésünkben ezeknek a változásoknak és folyamatoknak a legfontosabbjait igyekszünk sorra venni, elmagyarázni.

A szervezet motorja is megöregszik

Az öregedés a test minden sejtjét és szövetét érintő, elkerülhetetlen folyamat, amelyet legfeljebb lassítani tudunk, megállítani – sajnos – nem. A szervezetünk funkciói már a harmincas éveink után hanyatlani kezdenek, lényegében egyénenként változik, hogy milyen ütemben. Ezt nagyban befolyásolja az életmódunk, hogy hogyan étkezünk, mennyit mozgunk, jól alszunk-e stb.

Az évek alatt a sejtek összehúzódhatnak, és amikor ez sok sejtet érint, akkor maga a szerv is veszíthet a méretéből. Ezt nevezzük atrófiának, ami nagyon gyakran az izomszöveteket érinti – különösen, ha nem mozgunk, alig használjuk az izmainkat. Az atrófia a szívizom sejtjeit is érintheti, ami nemcsak kisebbé, hanem egyúttal gyengébbé is teszi a szívünket.

Egy fiatal szervezetben a szív képes akár az aktuálisan szükséges vérmennyiség tízszeresét is biztosítani, de 30 éves kor felett ez a tartalék kapacitás évente 1 százalékkal csökken”

– húzzák alá a szakértők az Egészségkönyvtár könyvsorozat Egészség 60 év felett című darabjában is.

Ennek is köszönhető, hogy idős korban a szív- és érrendszeri betegségek megszaporodnak: mellkasi fájdalom, szívritmuszavar jelentkezhet, nő a szívinfarktus, a szívelégtelenség, az érelmeszesedés és a magas vérnyomás valószínűsége. A szív és a keringési rendszer betegségeinek legismertebb rizikófaktorai a magas koleszterinszint, az elhízás, a dohányzás, a cukorbetegség és a mozgásszegény életmód – a legutóbbi veszélyeire egy korábbi cikkünkben is felhívtuk a figyelmet.

Fogékonyabbá válunk a betegségekre

A sejtek öregedésével az immunrendszerünk hatékonysága is csökken, fogékonyabbá válunk bizonyos betegségekre. Egy-egy fertőzés fokozott kockázatot jelenthet, egy egyszerű nátha akár végzetes kimenetelű tüdőgyulladást is okozhat, gyakoribbá válnak a tüdőbetegségek – figyelmeztet dr. Kónya Judit családorvos a WebBeteg cikkében.

Az öregedéssel ráadásul a tüdőben lévő léghólyagok és hajszálerek száma is csökken, ami által csökken a légzési kapacitás, noha a legtöbb esetben nem tapasztaljuk, hogy nehezebb lenne a légzés – leszámítva a megemelkedett oxigénszükséglettel, fokozott terheléssel járó helyzeteket.

Az érzékelés sem a régi

Noha az öregedés valamennyi érzékszervünkre hatással van, a látásunkban és a hallásunkban végbemenő változások a legjelentősebbek. Az időskori nagyothallás a világ népességének kb. tizedét érintheti, a 65 év felettiek mintegy 30 százaléka szenved valamilyen halláskárosodásban. Erre utaló jel lehet a motyogó, alig artikuláló beszéd, vagy az a tény, hogy az érintett nehezebben érti meg a nők beszédét, mint a férfiakét.

Idős korban a szemeink is változáson mennek keresztül: a látásélesség mellett csökken a pupillánk mérete, a könnytermelés (ami szemszárazsághoz vezet), a szemlencse pedig sárgulni kezd. Az öregedéshez hasonlóan az időskori látásromlás is visszafordíthatatlan folyamat, ráadásul az életkor előrehaladtával – a statisztikák is ezt mutatják – egyre valószínűbb a megjelenése.

Az orrban végződő idegek számának csökkenése a szaglás romlásához vezet. Ehhez hasonló folyamat megy végbe a szánkban is, ahol az ízlelőbimbók működésének csökkenésével előbb az édes és a sós, majd a keserű és a savanyú ízeket is kevésbé érzékeljük. Mivel kevesebb nyál termelődik a szájüregünkben, akár szájszárazság vagy nyelési nehézségek is felléphetnek. Mindez az emésztés hatékonyságára is hatással lehet, ami pedig a fogak állapotát is érintheti.

Amiről nem szívesen beszélünk: a vizelettartási gondok

Az idősödéssel a húgyhólyag veszít a rugalmasságából és a tágulékonyságából, kapacitása csökken. A problémát tovább fokozza, hogy a hólyag a fokozódó izomgyengeség miatt nem lesz teljesen üres vizeléskor. Mindez a húgyúti fertőzések és az inkontinencia kialakulásának is kedvez, a férfiaknak ráadásul a prosztata megbetegedésével is számolniuk kell.

A vizeletürítés gyakorisága gyakran az alvásunkra is negatív hatással van – ami idős korban szintén megváltozik, erről korábban szintén írtunk már. Az éjszakai vécére járások alatt ráadásul számos baleset is előfordulhat. Ahogy korábban felhívtuk rá a figyelmet: ha hosszabb időt töltünk fekve, majd hirtelen felállunk, a gravitáció hatására a vér kiszáll a fejünkből, ami általában szédüléshez vezet. Idős korban ez különösen nagy veszélyt jelenthet, hiszen egy-egy esés vagy csonttörés akár végzetes is lehet.

A problémát csak fokozza az ízületek állapotának romlása.

Az öregkor egyik nagy veszélye az elesés, amely legtöbbször a mozgásszervek instabilitásának következménye, de nem kizárólagosan (gyakran például szédülés miatt következik be). Az esés komoly következményekkel járhat. Az évtizedes megterhelés a mozgásszervek kopásához, az izmok nyújthatóságának és teherbírásának csökkenéséhez vezet, a csontritkulás pedig kisebb ütések esetén is töréssel jár”

– figyelmeztet dr. Kónya Judit családorvos a WebBeteg cikkében.

A fentiek miatt érdemes a vécéhez vezető utat akadálymentesíteni, de akár magát a fürdőszobát is biztonságosabbá tehetjük. A beépített ajtóval, ülőkével felszerelt kádak, valamint a fali kapaszkodók jelentősen csökkentik a fürdőszobai balesetek kockázatát.

Ha érdekesnek találta ezt a cikket, és nem szeretne lemaradni a többi tartalmunkról sem, akkor kövessen minket a Facebookon is!

Back To Top