Különösen magányosak a magyar idősek, és ezt a mentális egészségük is megsínyli

Nagy valószínűséggel világszerte tartós hatással lesz az emberiség mentális egészségére a régóta elhúzódó koronavírus-járvány – figyelmeztetett nyári jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

A magyar média által is szemlézett dokumentum szerint a megbetegedéstől való félelem, a járvány megfékezésére elrendelt korlátozások és karanténhelyzet, az önkéntes elszigetelődés és a bezártság érzése komoly mentális sebeket okozott. Mindezt pedig tovább fokozták a munka elvesztésével, az anyagi helyzettel és az elszigetelődéssel kapcsolatos aggodalmak.

Az Európában élő emberek a szó szoros értelmében megtörnek a Covid-19 és következményei nyomása alatt”

– nyilatkozta a WHO európai igazgatója, Hans Kluge. A szakember szerint a mentális egészséget alapvető emberi jogként kellene kezelni, a járvány pedig apropót ad az egyes országok vezetőinek arra, hogy fontolóra vegyék, hogyan tudnak hozzájárulni a lakosság lelki egészségének megőrzéséhez.

Valószínűleg nincs olyan korosztály, amelyet ne érintett volna a járvány vagy annak valamelyik következménye. A felmerülő nehézségek egy jelentős részéből az idősebb generáció is kivette a részét. A rendszeres családi látogatások és a közös ünneplések elmaradása erősítette a magány érzését a gyakran egyébként is izolált, kapcsolathiányos helyzetekben létező nyugdíjas korosztálynál.

A járvány kiszolgáltatottjai lettünk

Röviddel a járvány európai berobbanása után, 2020 májusában a Magyar Vöröskereszt is felhívta a figyelmet az idősek társas támogatásának fontosságára.

A 65 év feletti korosztály a járvány kapcsán az egyik legkiszolgáltatottabb csoport. (…) A fertőzéstől való megóvásuk természetesen az elsődleges cél, azonban a lelki egyensúlyuk megőrzése – amely elkerülhetetlenül visszahathat a fizikai egészségükre is – a jelenlegi és az ehhez hasonló, a társas érintkezésekben szegény szituációkban kulcskérdéssé vált”

– húzták alá az oldalukon közzétett cikkükben.

A Mindset Pszichológia szerzője, Kovács Petra a szövegben arról ír, hogy a kijárási korlátozások olyan mértékben szűkítették be az idősek kapcsolatait, hogy az akár olyan mértékű szociális elszigeteltséget okozhatott, amelynek súlyos egészségügyi következményei is lehettek/lehetnek. Éppen ezért fontos, hogy amikor a szakemberek az érintett korosztályról gondolkodnak, akkor ne csak a fizikai szükségleteiket tartsák szem előtt, hanem a lelki egészségüket is.

“A járvány szempontjából különösen veszélyeztetett, 65 évesnél idősebb korosztálynál az elszigetelődés veszélye európai összehasonlításban is igen magas” – figyelmeztetett a Qubit cikke is, amely rendkívül beszédes, Magyar szociológusok: Nem csoda, hogy az idősek nehezen maradnak otthon a járvány idején címmel jelent meg a járvány első hulláma alatt.

A cikk egy az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Szociológiai Intézetében folytatott felmérésre hivatkozik, amelyből néhány éve az derült ki, hogy a 60 évesnél idősebb korosztálynál a személyes kontaktusok helyszíne jelentős részben (több mint 60 százalékról beszélünk) a saját otthonuk. Ennek ismeretében már könnyű látni, hogy a legközelebbi hozzátartozók látogatásainak elmaradása miért érintette erősen az idősebb korosztályt.

Sokan egyedül és magányosan létezünk

A fentiek miatt nem mindegy, hogy az idős ember egyedül vagy mással, másokkal él. Ahogy egy korábbi, Az egyik legnehezebb élethelyzet: az özvegység című cikkünkben is felhívtuk rá a figyelmet: az 50 év felettiek negyedét komolyan fenyegeti a magány és az egyedüllét – és ehhez az eredményhez még csak a járvány sem kellett. A hivatkozott felmérésben résztvevők valamivel több mint negyedének telt már el anélkül napja, hogy bárki is hozzájuk szólt volna. A helyzetet a pandémiás állapotok csak még aggasztóbbá tették.

Márpedig Magyarországon a 65 éven felüliek nagyjából harmada él egyedül, egyszemélyes háztartásban, ami közel 600 ezer idős embert jelent. “A magyarországi idősek szociális kapcsolataik alapján különösen magányosnak számítanak Európában: tízből hat idős honfitársunknak nincs vagy csupán minimális társasági kapcsolata van, és közel tizedüknek nincs olyan rokona, ismerőse, akivel bizalmas kapcsolata lenne” – emlékeztetett az MTA is az oldalán közzétett, A társas távolságtartás véd a fertőzés ellen, de fel kell készülnünk emberi hatásaira című írásában.

A magányosság tünetegyüttesek sorozatát okozhatja, testileg és lelkileg egyaránt. Mint már tudhatjuk, kimutatható összefüggés van a magány és a depresszió között, az elmagányosodás hatással van a szellemi hanyatlásra, illetve megnöveli a demencia kockázatát, amiről a blogunkon legutóbb éppen pár hete írtunk – akkor épp a tünetegyüttessel kapcsolatos legfrissebb eredményeket ismertettük.

A nyugdíjazással sokunk vákuumba kerül

Az idősek helyzetét a kor szerinti diszkrimináció is nehezíti, amely Magyarországon is jelen van. Az időseket egyre jobban kirekesztjük, nem tekintünk rájuk reálisan – figyelmeztetett nemrég Tisza Kata interkulturális pszichológiai szakértő és öregedéskutató a Portfolio Öngondoskodás 2021 konferencián. A szakember szerint mindezt jól jelzi, hogy csak kevés senior dolgozik vezető pozícióban.

A demencia, és az öregkori szenilitás nem szükségszerűen követik az időskort. Ha az ember mentálisan friss marad, benne marad a munka körforgásában akkor fizikailag is egészségesebb”

– idézi a Pénzcentrum szeptemberi cikke Tisza Katát. Márpedig a magyarok túlnyomó többsége a nyugdíjazását követően egy vákuumba kerül, amelyben elveszíti a munka világából nyert identitását, kapcsolatait, ráadásul a jövedelmük is csökken.

Mindezek – a fentebb már említett kor szerinti diszkriminációval kiegészülve – jellemzően az egyén elmagányosodásához vezetnek. A járvány berobbanása lényegében olaj volt a tűzre: a pandémiás helyzet csak fokozta az érintettek magányosságát, terhelte a mentális egészségüket. Az izoláltság érzése idővel depressziót és alvászavarokat okozhat (az erről szóló cikkünket itt olvashatja), továbbá a demencia kockázatát is növeli.

Az időskori depresszióval egy későbbi cikkünkben részletesebben is foglalkozunk majd. Amennyiben nem szeretne lemaradni róla, és szívesen olvasna még ehhez hasonló tartalmakat, kövessen minket a Facebookon is!