skip to Main Content
Nehéz a fürdőkádba be- és onnan kiszállni? Meglévő fürdőkádjára ajtót építünk! 06 1 5 333 111 H-P: 8:00-17:00

Az egyik legnehezebb élethelyzet: az özvegység

A statisztikák szerint csaknem egymillió özvegy ember él ma Magyarországon, vagyis a házastárs elvesztésének tragédiáját a lakosság tizede tapasztalta már meg. A lelki fájdalom mellett a megözvegyülteket további nehézségek is sújtják. A számok könyörtelenek: a különböző statisztikák és felmérések szerint a magukra maradottakra nagy eséllyel anyagi lecsúszás és elmagányosodás vár.

Vizsgáljuk meg a jelenséget közelebbről! A Központi Statisztikai Hivatal 2020-as adatai szerint a (15 éves kor feletti) magyar lakosság mintegy 10,5 százaléka özvegy. Az özvegység a nők 16,6 százalékát érinti, míg a férfiak körében ez a szám jóval alacsonyabb, csupán 3,7 százalék. A számok egyértelművé teszik: lényegesen több özvegy nő él ma Magyarországon, mint özvegy férfi, ráadásul az életkor előrehaladtával még tovább növekszik a megözvegyült nők aránya.

Ennek az egyik legfőbb oka, hogy Magyarországon a nők átlagosan közel hét évvel többet élnek, mint a férfiak: a KSH 2019-es számai alapján a nők születéskor várható átlagos élettartama kb. 79 év, míg a férfiaké ennél valamivel kevesebb, nem éri el a 73-at. A középkorú férfiak magas halálozási aránya miatt az idősebb korosztályban már kifejezetten magas a nők aránya. Ennek a jelenségnek a WHO az „idősödés elnőiesedése” nevet adta.

Mindenkinek fáj, mert mindent megváltoztat

Egy partner elvesztése minden ember életében óriási tragédia, egy férj vagy egy feleség után maradt űrt a legtöbb esetben senki és semmi nem képes betölteni. A Holmes és Rahe által összeállított ún. Életesemény-lista szerint is a házastárs elvesztése a legnagyobb stresszel járó esemény az emberek életében. Az özvegyek halálozási aránya magasabb, mint a velük egyidős házasoké, különösen a férj vagy feleség halálát követő első évben, állapítja meg egy özvegységről szóló magyar tanulmány is.

Ennek hátterében olyan tényezők húzódnak, mint “a kedvezőtlenebb anyagi, társadalmi és szociális helyzet, valamint a negatív irányba változott pszichológiai státusz, vagyis az érzelmi stressz megemelkedése, a pszichológiai támogatás csökkenése és az érzelmi biztonságot nyújtó házastárs hiánya”, állapítja meg Cserepes Réka Eszter és Pék Győző közös tanulmánya.

Az özvegység a legtöbb esetben anyagi és társadalmi lecsúszást von maga után. Ennek fájdalmasan egyszerű okai vannak: egy kereső kiesik, az otthon fenntartásának költsége megemelkedik, hirtelen drágább lesz az élet, és minden, ami korábban két ember feladata volt, egyik pillanatról a másikra egy ember terhe lesz.

Az özvegy nőknek kevés esélyük van az újrakezdésre. A hagyományos női szerep miatt a nők általában könnyebben élik meg a mindennapokat, hiszen a háztartásvezetés korábban is rájuk hárult. Többnyire élőbb és bizalmasabb kapcsolatban állnak a család többi tagjával, beleértve a gyerekeket is. A férfiak inkább elesettebbek és gyámoltalanabbak. Önmaguk ellátása sokkal nagyobb terhet jelent számukra. A másik nem részéről viszont sokkal kapósabbak. Ráadásul a nők sokkal többen is vannak, mint a férfiak”

– magyarázta Tóth Olga szociológus a Népszabadság egy korábbi cikkében.

A magukra maradt időseket ráadásul társadalmi elszigetelődés is sújtja. Bizonyára mi is ismerünk olyan egyedül élő nyugdíjast, aki – miután magára marad – az otthonába szorul, és a családja, hozzátartozói alkalmankénti látogatásait leszámítva alig él szociális életet, a rádió vagy a tévé hangjával igyekszik elnyomni a magányát. A családi látogatások elmaradásával a koronavírus-járvány az ő helyzetüket még inkább megnehezítette.

Az elmagányosodás a testünket és a lelkünket is megviseli

Egy felmérés szerint az 50 év felettiek negyedét komolyan fenyegeti a magány és az egyedüllét: a megkérdezettek valamivel több mint negyedének telt már el anélkül egy napja, hogy bárki is hozzájuk szólt volna. Az ijesztő számadatoknak nincs vége: ötödük ritkán vagy sosem él közösségi életet, kétharmaduk pedig – társaság híján – legalább két órát tölt tévézéssel naponta.

Az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány által működtetett, segítő szándékkal létrejött budapesti közösségi tér, az Egyszülős Központ felhívja a figyelmet: a magány nem egyenlő az egyedülléttel, hanem abból származik, hogy az ember nem tud valakihez vagy valakikhez tartozni. Ezért éppen azok az idősek vannak a legrosszabb helyzetben, akik hosszú ideje özvegyen, család vagy gyerekek nélkül élik le az életüket.

A magányosság tünetegyüttesek sorozatát okozhatja, mind lelkileg, mind pedig testileg. Megzavarhatja, akár megbonthatja az automatikus idegi, hormonális, anyagcsere-, immunszabályozásaink egyensúlyát, a legkülönbözőbb panaszokat, zavarokat, akár betegségeket okozva”

– olvashatjuk az Egyszülős Központ honlapján.

Amerikai kutatók arra is rámutattak, hogy kimutatható összefüggés van a magány és a depresszió között, továbbá hogy az elmagányosodás hatással van a szellemi hanyatlásra is, megnöveli a demencia kockázatát.

Egyedül, segítség nélkül

Az özveggyé válóknak nemcsak a gyász, a magány és hiány érzéseivel, az új szerepből adódó ismeretlen élethelyzetekkel és a korábbinál nagyobb anyagi kihívásokkal kell napról napra megbirkózniuk, hanem az egyedül érvényesülés mindennapi kihívásaival is. A korábban megfelezett terhek ilyenkor egy ember vállát kezdik el nyomni: megnő a lakásban elvégzendő, illetve a ház körüli teendők száma, több feladatot kell elintézni, kevesebb idő jut pihenésre és feltöltődésre.

Aki megözvegyül, egyik pillanatról a másikra társ nélkül marad, súlyos traumát él át. A gyász időszakában – kortól függetlenül és nem csupán a házastársukat elvesztőknél – megnő a pszichés zavarok gyakorisága, a leggyakrabban a depresszió és a szorongás tünetei jelentkeznek, olykor öngyilkossági gondolatok. Ezeket többen alkohollal próbálják meg enyhíteni, amivel újabb terhet raknak saját magukra és a környezetükre is.

Bár egy másik magyar tudományos munka (Dr. Pilling János A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra című értekezése) arra a megállapításra jutott, hogy – hipozétisével ellentétben – az otthoni balesetek száma nem emelkedett a gyászolók körében, azt viszonylag könnyű belátnunk, hogy ha egy egyedül élő, idős korú ember az otthonában balesetet szenved, akkor sokkal nehezebb segítséget kérnie, mint egy partnerrel élő személynek.

Amennyiben ön is tart az otthoni balesetektől, úgy érzi, nehézséget okoz vagy félelmet kelt önben a tisztálkodás, esetleg idős hozzátartozójáért aggódik, olvasson tovább honlapunkon a kádajtókról, amelyekkel jelentősen csökkenthető a fürdőszobai balesetek száma. Ha nem szeretne lemaradni a tartalmainkról, kövessen minket a Facebookon is!

Back To Top