skip to Main Content
Nehéz a fürdőkádba be- és onnan kiszállni? Meglévő fürdőkádjára ajtót építünk! 06 1 5 333 111 H-P: 8:00-17:00

Mi történt a bőrömmel? Miért ráncosodom?

“A ráncok az idő sebei, amelyek néha olyannyira elmélyülnek, hogy belehalunk az öregségbe” – írta Afonso Cruz portugál író, aki a 2012-ben megjelent, Kokoschka babájáért című könyvével elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

Jobb, ha mindjárt az elején tudatosítjuk magunkban: a bőr küllemének és szerkezetének változását, a ráncainkat nem szabad szégyellnünk, egy teljesen természetes folyamat eredményei, amelyek a mögöttünk álló évtizedek lenyomataiként jelennek meg az arcunkon és a testünk egyéb felületein – lényegében az életünkről mesélnek.

Egyesek úgy tartják, a szem körüli szarkalábak például jó kommunikációs készségről árulkodnak, a homlok függőleges barázdái megfontolt, merengő személyiségre utalnak, míg a vízszintesek a bizonytalan, tépelődő típusokra jellemzőek.

Ha ennél tudományosabb megközelítésre vágyunk, először is emlékeztessük magunkat: a bőr az emberi test legnagyobb szerve, amely a teljes testtömegünk kb. 16 százalékát teszi ki. Ez egy átlagos testalkatú felnőtt esetében 9-10 kilogrammot jelent, a bőr súlya azonban a tulajdonosától függően változik. A LiveScience azt is megjegyzi: ha egy átlagos felnőtt bőrét kiterítenénk, az körülbelül két négyzetméternyi területet fedne le.

A nemrég megjelent, Mi történik a szervezetünkkel, amikor megöregszünk? című cikkünkben már bemutattuk az emberi test legfontosabb időskori változásait, folyamatait.

Az öregedés a test minden sejtjét és szövetét érintő, elkerülhetetlen folyamat, amelyet legfeljebb lassítani tudunk, megállítani, sajnos, nem”

– fogalmaztunk ebben. A mostani bejegyzésünkben arról fogunk írni, mi történik a bőrünkkel 50 éves kor felett.

De lássuk, mi történik a bőrünkkel az életünk különböző szakaszaiban!

A bőr öregedése általában az első komolyabb barázdák megjelenéséig nem foglalkoztatja különösebben az embereket, majd amikor a korral járó természetes változások a külsejükön is nyomot hagynak, sokan – különösen a nők – megijednek. Pedig a bőrünk öregedése nem ekkor, hanem már 25 éves korunk körül elkezdődik: a bőr fokozatosan veszít a tömörségéből, rugalmasságából, vékonyabbá válik.

 

Dr. Duray Éva az Ahhoz képest… – 50 felett egészségesen kötetben megjelent, Jobb bőrben című tanulmányában így foglalja össze az egyes évtizedekre jellemző változásokat:

  • Húsz éves korunk körül: a bőrünk feszessége, vízháztartása és vérellátása is megfelelő.
  • Harminc éves korunk körül: az elasztikus rostok veszítenek a feszességükből, a bőr vékonyabbá válik, nedvességtartalma csökken.
  • Negyven év körül: a sejtek újjáépüléséhez már jóval több idő szükséges, a bőr sápadtabb lesz, a korábban jelentkező ráncok elmélyülnek.
  • Ötven év körül: a bőr regenerációs képessége egyre kisebbé válik, a környezeti ártalmakra érzékenyen reagál, a kötőszövet rugalmatlanná válik.

Hogy milyen tünetekkel járnak az ötven éves kor felett jelentkező változások? A bőrt egyre inkább megviselik például a hideg téli szelek, vagy a szobák száraz levegője. Tovább mélyülnek a szemek körüli, az orrszárny vonalában, a nyakon, valamint az ajkak körül megjelenő barázdák. “A bőr petyhüdtté, rugalmatlanná válik, felszíne durva tapintású , mely a szokásosnál gyakrabban figyelhető meg földművelőkön, tengerészeken, kültéri sportot rendszeresen űző embereken” – magyarázza dr. Duray Éva a tanulmányban.

A bőrünk valamennyi rétege megváltozik

A bőr öregedése a bőr mindhárom rétegét – a hámot, az irhát és a bőralját is – érinti, természetesen mindegyiket máshogyan. Ezek közül a folyamatok közül az irha változásai a legfontosabbak, amely egyrészt a bőr rugalmasságáért felel, másrészt a ráncok is döntően itt alakulnak ki.

Az irha és a felhám kapcsolódását biztosító réteg közepén véredények találhatóak: ezek táplálják a bőr felső rétegét a szükséges oxigénnel, nedvességgel és különféle tápanyagokkal. Fiatalkorban ezek egyrészt mélyek, másfelől pedig közel fekszenek egymáshoz – ettől lesz a fiatal emberek bőre olyan közmondásosan finom és tömör tapintású. Ahogy egyre idősebbek leszünk, a szemölcsök laposabbak lesznek, ráadásul a számuk is csökken. (…) Ráadásul a tápanyagok és az oxigén sem jut már el olyan hatékonyan a bőr felső részébe, amitől eltűnik a fiatal bőrre jellemző rózsásság”

– magyarázza cikkében a Házi Patika.

De más is történik az irhával! Például sérülékenyebbé válnak azok a hajszálerek, amelyek a bőr oxigénellátásáért és táplálásáért felelnek. Ez sokszor bevérzések formájában köszön vissza, amelyeket gyakran jelentéktelennek tűnő külső behatások idéznek elő. Ezek mellett csökken a faggyúmirigyek működése is, ami a bőr szárazságához, illetve viszkető érzéshez vezet. A faggyúmennyiség csökkenését általában a nők tapasztalják hamarabb, akiknél már a klimax idején jelentkezik a probléma, a férfiak mindezt jellemzően a hetvenes-nyolcvanas éveiket taposva kezdik el érezni.

 

A hám – azaz a bőr külső rétege – az évek során fokozatosan elvékonyodik, amit a bőr áttetszőbb, sápadtabb jellege is jelez. Az itt található pigmenttermelő sejtek száma csökkenni, a méretük viszont nőni kezd. Hogy ez miért fontos? “A bőrünk természetes pigmenttartalma ad több-kevesebb védelmet az ultraibolya sugárzás károsító hatásaival szemben. (…) Nagyméretű pigmentfoltok vagy májfoltok (lentigók) jelennek meg a napfény által rendszeresen ért bőrfelületeken” – írja dr. Duray Éva.

A bőr legmélyebb rétegét, az irha alatti zsírszövetet bőraljának nevezzük, ami nemcsak hőszigetel, hanem a sérülésektől is véd.

A zsírszövet elvékonyodása:
  • a bőr megereszkedéséhez vezet, ami látványosabbá teszi a ráncokat,
  • nehezebbé teszi a hőháztartás egyensúlyának fenntartását, csökken a hideg- és a melegérzet (ezért látunk annyi túlöltözött nyugdíjast nyaranta!),
  • valamint fogékonyabbá tesz a sérülésekre.

Ezek közül a legutóbbi szempont az esetleges balesetek miatt is fontos. “A bőr és a bőralja elvékonyodásával együtt magasabb életkkorban könnyebben sérül a bőr. A bőr megújulási (regenerációs) készsége lelassul, a sebgyógyulás folyamata 2-3-szor hosszabb időt is igénybe vehet” – magyarázza dr. Duray Éva.

A zsírrétegről azt is tudnunk kell, hogy a csontokat is védi – a fenekünknél például tompítja a leüléskor keletkező nyomást. Minél vékonyabb ez a réteg, annál kevésbé tompítja az eséseket. Ez azért veszélyes, mert idős korban egy-egy esés vagy csonttörés akár végzetes is lehet.

Az ilyen, időskorban nagyobb valószínűséggel előforduló esések jelentős része ráadásul éppen a fürdőszobában fordul elő. Ha ön is tart ezektől a balesetektől, olvasson tovább honlapunkon a kádajtókról!

Ha érdekesnek találta ezt a cikket, és nem szeretne lemaradni a többi tartalmunkról sem, akkor kövessen minket a Facebookon is!

Back To Top