A világ lakosai közül több mint 55 millió ember szenvedhet demenciában, ám ez a szám a következő években még ennél is magasabbra ugorhat: egy évtizeden belül ez az érték akár a 78 milliót is elérheti, ami mintegy 40 százalékos növekedést jelentene – figyelmeztetett egy friss, szeptemberi jelentésében az Egészségügyi Világszervezet.

Ahogy korábban mi is írtunk róla, a demencia nem egy konkrét betegséget jelöl, hanem egy gyűjtőfogalma a gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek hanyatlásának, aminek hátterében leggyakrabban az idegrendszer károsodása áll. Lényegében egy tünetcsoport, ami az agy képességeinek hanyatlásából fakad, és ami a személy mentális, kognitív képességeinek romlásával jár.

A demencia általában 65 éves kor felett jelentkezik, a tünetei pedig többnyire fokozatosan rosszabbodnak. Hatással van például az érintett viselkedésére, emlékezetére, tájékozódására, kommunikációjára, ítélő-, tanulási és problémamegoldási képességére. Ezen felül jelentkezhetnek egyensúly- és térlátással kapcsolatos problémák. Figyelmeztető jel lehet például az ingerült viselkedés, a kedélyállapot hullámzása vagy a zavaros beszéd is.

A demencia elrabolja a méltóságunkat

Időnként fontos azonban emlékeztetni magunkat, hogy bár minél idősebbek vagyunk, annál nagyobb eséllyel válunk mi magunk is érintetté, a demencia korántsem csupán az idősek betegsége: az összes demenciás mintegy tizedét adják a fiatal korban jelentkező demenciás esetek.

„A demencia milliók memóriáját, függetlenségét és méltóságát rabolja el, de a többieket is meglopja, azokat, akik ismerik és szeretik őket. A világ cserbenhagyja a demenciában szenvedőket, és ez mindannyiunknak fáj”

– idézte a WHO főigazgatóját, Tedrosz Adhanom Gebrejeszuszt a jelentés kapcsán az MTI.

Egyre nagyobb arányban érinti az embereket

A WHO jelentése valójában még 2030-nál is messzebbre tekint: a világszervezet jóslata szerint 2050-re a világon élő demenciások száma akár a 139 milliót is meghaladhatja. A WHO által közzétett számok még úgy is elképesztően magasak, hogy tudjuk, az ENSZ legfrissebb becslései szerint a világ népessége 2021 szeptemberében kb. 7,9 milliárd fő lehet.

A Hvg.hu cikke szerint a szervezet arra is emlékeztetett, hogy jelenleg csupán minden negyedik országnak van nemzeti stratégiája a demenciában szenvedők (és hozzátartozóik) számára. A problémát ugyan már korábban is sikerült felismerni, a kezelése egyelőre nem túl sikeres: a világ egészségügyi miniszterei hat évvel ezelőtt, 2015-ben, elfogadtak egy globális akciótervet, ám a tíz évvel későbbre, azaz 2025-re kitűzött célok megvalósításában elég jelentős lemaradás van a WHO szerint.

Az Egészségügyi Világszervezet mentális egészségügyi hivatalának szakértője, Katrin Seeher szerint a demencia “globális közegészségügyi probléma”, amely a szegény és a közepes bevétellel rendelkező országok mellett a tehetősebb országokat is érinti. Azt azért a szakember is elismerte, hogy a szerencsésebb helyzetben lévő országokban az érintettek jobb ellátást kaphatnak.

A rendelkezésre álló számadatok szerint a demencia már most évi 1,3 billió dollárjába(!) kerül a világnak, az érintettek számának megugrásával ez az összeg is az egekbe repülhet. A borús jóslat szerint 2030-ban már 2,8 billió dollárral számolhat az emberiség.

A járvánnyal minden rosszabb lett

A helyzet már a koronavírus-járvány berobbanása előtt is drámai volt, a pandémia azonban csak tovább tetézte a bajt. A több mint száz szakmai szervezetet tömörítő Alzheimer’s Disease International (ADI) az elmúlt hetekben figyelmeztetett: hosszabb távon a demenciás esetek jelentős növekedéséhez vezethet a járvány világszerte.

A CNBC cikke nyomán szintén a Hvg.hu arról írt: a demenciaszakértők a koronavírus-fertőzés egy lehetséges következményére figyelmeztetnek, a betegség ugyanis növelheti a demencia kialakulásának esélyét. Az amerikai Banner Sun Health Research Institute igazgatója, Alireza Atri neurológus úgy véli, hogy az ún. long-Covid (az elhúzódó tünetegyüttes) lehet felelős a problémáért.

Mint tudjuk, a betegség – a főbb tünetek megszűnése után – többeknél akár hetekig is elnyúló szövődményeket vagy akár maradandó károsodásokat is okozhat. A szakember szerint a koronavírus-betegség kárt okozhat az immunrendszerünkben, gyulladásokhoz, illetve az agyi mikroerek károsodásához is vezethet. Ezek a jelenségek neurológiai rendellenességeket okozhatnak, vagyis a demenciához köthető tünetek is hamarabb jelentkezhetnek.

A CNBC cikkében az Alzheimer’s Disease International élén álló Paola Barbarino is kijelentette:

„Világszerte számos demenciaszakértőt aggaszt a demencia és a COVID-19 neurológiai tünetei közötti kapcsolat. (…) Fontos, hogy az emberek tisztában legyenek a long-Covid és a demencia közötti lehetséges összefüggéssel, hogy tudják, hogy önmaguk monitorozásával még a kezdeti szakaszban elkaphatják a betegséget.”

Ön is zajos helyen él?

Amennyiben a fenti kérdésre igennel felel, van egy rossz hírünk. De ne szaladjunk ennyire előre, előbb ismételjük át a demencia életmóddal kapcsolatos rizikófaktorait! A dohányzás, a magas vérnyomás, a mozgásszegény életmód, a tartósan fennálló stressz, az elhízás, a depresszió mind növeli annak a lehetőségét, hogy az idegrendszerünk idő előtt hanyatlásnak induljon.

De egy friss kutatás valami mást is kimutatott: akár a forgalom zaja is demenciához vezethet! A 24.hu nemrég arról számolt be, hogy a The BMJ nevű tudományos lapban megjelent egy tanulmány, amely szerint megnő a demencia kialakulásának kockázata azoknál, akik közlekedési zajtól szennyezett helyen élnek.

A lap arról írt: a 2017-ben Dániában regisztrált 8475 demenciás esetből legalább 1216 a közlekedési zajszennyezés számlájára írható. A kutatás arra jutott, hogy ha tartósan kell hallgatnunk, az autók és vonatok zaja megnöveli a demencia, és kifejezetten az Alzheimer-kór kockázatát.

Arról, hogy hogyan csökkenthető a demencia kockázata, egy másik blogbejegyzésünkben írtunk. Ha érdekesnek találta ezt a cikket, és nem szeretne lemaradni a többi tartalmunkról sem, akkor kövessen minket a Facebookon is!