skip to Main Content
Nehéz a fürdőkádba be- és onnan kiszállni? Meglévő fürdőkádjára ajtót építünk! 06 1 5 333 111 H-P: 8:00-18:00

A nyári vakáció megkeserítője: a napégés

A szakértők szerint súlyos tévhit, hogy csak a világos bőrű és hajszínű emberekre veszélyes az erős napsugárzás, noha kétségtelen, hogy nagyobb figyelmet igényelnek azok, akik nehezen barnulnak vagy hajlamosak a leégésre. A napégés – a szúnyoginvázió mellett – a nyaralószezon egyik leggyakrabban emlegetett problémaforrása, egyben az egyik legismertebb fényártalom, ami számos vakációt megkeserített már, sokan mégis hajlamosak vagyunk elbagatellizálni.

Blogunkon korábban több szezonális, nyárhoz köthető megbetegedést, illetve panaszt is bemutattunk már. A hőség okozta rosszullétek közül elsőként a napszúrásról és a hőgutáról cikkeztünk, majd arra hívtuk fel a figyelmet, hogy világszerte, így Magyarországon is ugrásszerűen megnőtt a melanomás esetek száma. Sőt: a nyár elején a klímaberendezéssel nem rendelkező háztartásokban élőknek gyűjtöttünk össze hasznos tippeket a legforróbb nyári napok átvészelésére.

Ám amikor huzamosabb időt töltünk a napon, nem csak a rákos megbetegedésektől, a napszúrástól és a hőgutától tarthatunk. Ebben a cikkünkben az egyik legtipikusabb nyári kellemetlenségről, a napégésről, illetve annak kezeléséről, csillapításáról fogunk írni.

Miért fáj a napégés?

Napégésnek az erős UV-sugárzás hatására kialakuló és a bőrünkön jelentkező égési sérülést nevezzük, amelynek jellegzetes tüneteit valószínűleg mindannyian jól ismerjük, tapasztaltuk már. Amikor leégünk, a bőrünk kivörösödik, érintése forróvá válik, fájdalom jelentkezik. Kísérőtünet lehet még a bőrön jelentkező viszkető érzés, a hámlás, a hólyagosodás, a hidegrázás vagy akár a kimerültség is.

Az UV-sugárzás DNS-károsító hatása miatt az erős napsütésnek kitett bőrön megnő a bőrrák és a melanoma kialakulásának valószínűsége. “Bizonyos bőrszínnel többet lehet a napon tartózkodni, ez tény. Egészen más kockázatokkal kell számolniuk az érzékeny bőrűeknek, akik sosem barnulnak, csak leégnek, mint a mediterrán típusúaknak, akik gyorsan barnulnak és nehezen égnek le“ – magyarázta dr. Csete Béla bőrgyógyász és onkológus szakorvos a Házi Patika egyik korábbi cikkében.

A bőrünk ráadásul nem felejt, minden egyes leégés maradandó nyomot hagy benne, a többszöri napégés hosszú távon a bőr ráncosodásához és pigmentfoltok megjelenéséhez vezethet – hívta fel a figyelmet Kiss Borbála bőrgyógyász-onkológus, a Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Klinika tanársegédje az intézmény Klinikai Központjának honlapján.

Hatvan felett már ne napfürdőzzünk

Bár sokat hallunk a napsütés kedvező hatásairól, a fentebb említett kockázatok miatt a szakemberek a hatvan év felettieknek már egyáltalán nem ajánlják sem a napozást, sem a szoláriumozást.

Főleg idős korban, 50-60 évesen jelentkeznek a bőr olyan daganatos betegségei, amelyek a melanómával ellentétben nem végzetes kimenetelűek, de nagyon veszélyesek.

A nyári szezon előtt korlátozzuk a napozást, mert ezzel el lehet kerülni a laphámrák és a bazálsejtes rák kialakulását. A nem melanóma típusú daganatos bőrbetegségek azért jellemzőek az időskorban, mert a bőr az évek alatt összegyűjti, halmozza a sugárzást” – írta korábban a WebBeteg.

Hogyan védekezzünk a leégés ellen?

A nyári forróság, az erős napsugárzás és a hőség okozta rosszullétek ellen a következő – jól bevált – módszerekkel védekezhetünk a leghatékonyabban.

  • 11 és 15 óra között kerüljük a tűző napon való tartózkodást. Ezekben az órákban a legerősebb az UV-sugárzás.
  • Ügyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre! Akkor is igyunk, amikor nem érezzük maugunkat szomjasnak. Ha a napi folyadékbevitelünk nem éri el a két litert, sürgősen emeljük meg a vízadagunkat.
  • Viseljünk lenge, természetes anyagokból készült, jól szellőző ruhákat, amelyek elfedik a napégésre legkényesebb testrészeinket.
  • Ne feledkezzünk meg a fejünk védelméről sem: tegyünk magunkra szalmakalapot, kendőt vagy bármilyen egyéb fejfedőt.
  • Válasszunk magunknak széles hatásspektrumú fényvédőt, amivel naponta többször, akár egy-két óránként bekenjük magunkat! Fontos, hogy ne spóroljunk vele, a csomagoláson feltüntetett fényvédelem csak bőségesen adagolt naptejjel érhető el.

“A fényvédelemmel kapcsolatban ma már nem a fényvédő kenőcsök használata áll az első helyen, hanem

a napfény fizikai kerülése, a ruházattal, kalappal és egyebekkel való védekezés, és csak ezután jönnek a fényvédők.

A helyes magatartás tehát: ésszerűen kerülni a napot, ismerni bőrtípusunkat és ennek megfelelően élni” – figyelmeztetett a Kecskeméti Bőrgyógyászat képviseletében dr. Török László a Daganatok.hu oldalon.

Mit tegyünk, ha már megtörtént a baj?

A szakemberek szerint a napégésre leggyakrabban használt házi praktikák – a leégett bőrre tett tejföl, joghurt, sör és paradicsomszeletek – használata nem javasolt, mert ezek olyan baktériumokat tartalmazhatnak, amelyek a bőrbe jutva fertőzést okozhatnak és fokozhatják a gyulladást.

“Bármilyen mértékű a leégés, a legfontosabb a sok víz és C-vitamin fogyasztása, hűvös helyen pihenés. A bőrön keresztül folyadékot veszít az, aki leégett a napon, ettől ki is száradhat, ezért legalább 2,5-3 liter vizet meg kell innia. A fájó bőrnek jólesik a hűtés, de ezt csakis kézmeleg vízzel tegyük, mert a nagyon hideg víz összehúzza az ereket és fokozza a károsodást” – javasolja Kiss Borbála a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának honlapján.

A gyógynövényeink is segíthetnek

A bükki füvesember, Szabó Gyuri bácsi a Sokszínű Vidék cikkében négy gyógynövényt javasol a leégett bőr kezelésére. A gyógynövények szakértője a napégés elsőszámú ellenszereként az aloe verát nevezte meg, kifejezetten leégésre és égési sérülésekre ajánlotta az orbáncfű olajos kivonatát, továbbá kiemelte a szinte minden bőrbaj ellen bevethető körömvirágot és a kamillás borogatás gyulladáscsökkentő hatását is.

A napégés tüneteit akár a fürdőszobánkban is csillapíthatjuk. A levendula például nemcsak az ellazulásban segít, hanem fájdalomcsillapító és sebgyógyító hatása is van. A Házi Patika éppen ezért azt javasolja, hogy cseppentsünk 6-8 cseppet az olajából a fürdővizünkbe, ez segít megnyugtatni a bőrünket.

A népi gyógyászat a keserűsós fürdő mellett a tejes fürdőt is ajánlja leégés ellen. A tejsav a gyengéd hámlasztást segíti elő, a tej zsírtartalma pedig hidratál, gyorsítja a leégett bőr regenerálódást. Az oldal egy kád vízhez két nagy pohár tej hozzáadását javasolja.

Amennyiben úgy érzi, nehézséget okoz a fürdés, félelmet kelt önben a kádba való beszállás, olvasson tovább honlapunkon a kádajtókról, amelyekkel jelentősen csökkenthető a fürdőszobai balesetek száma. Ha nem szeretne lemaradni a tartalmainkról, kövessen minket a Facebookon is!

Back To Top