Az olasz konyha tésztái

Az olasz kultúra egyik alapvető étele a tészta, abban pedig a történészek is biztosak, hogy a 10. század környékén már főztek tésztát Itáliában, mert erről vannak írott forrásaink. 

Egyébként az éghajlat és a talaj, a környezet meghatározó abban, hogy egyes tájakon milyen típusú ételek terjednek el. A mediterrán környezet a durumlisztnek kedvez. Ez a fajta liszt pedig nagyon sok olasz tészta alapanyaga. Ennek a búzafajtának sokkal jobb egyébként a terméshozama, mint a mi búzánknak, amely főképp a kenyér és a kelt tészták alapja. 

Az olasz hagyományokban rengeteg tésztafajta létezik, a legkisebbtől a legnagyobbig, lapos, vékony, vastag, kicsi, nagy, sodort és nyújtott tészták sokféle alkategóriáját különböztetik meg. A hosszabb, vékony tésztákat, mint a makaróni vagy a spaghetti általában a könnyebb szószokhoz szokták választani. A vastagabb tésztákat, mint a canneloni, vagy a mi orsótésztánkhoz hasonló.

Az olasz tészta lehet hosszúkás, mint a spagetti és a makaróni, a szélesmetélt vagy a pappardelle. Ezek a könnyű szószokhoz, esetleg olivaolajas keverékekhez passzolnak a legjobban. Az olasz konyhában találunk töltött tésztákat is, mint a ravioli. Sonkával, vagy más húsfélével, esetleg ricottával, vagy spenóttal szokták megtölteni őket, de akár káposzta is kerülhet bele. A gnocchi tésztája pedig burgonyát is tartalmaz, nehezebb, mégis isteni finom gombócok ezek, melyeket könnyű szósszal érdemes tálalni. 

Hogyan főzünk tésztát?

Akár házilag készítjük a tésztát, akár készet vásárolunk, a főzésnek vannak szabályai, legalábbis, ha megfelelő állagúra vágyunk. Érdemes hallgatni a legnagyobb séfekre, mert a trükkjeik a mi életünket is megkönnyíthetik. 

A fogkeményre főtt tészta

Olaszországból, a tészta birodalmából indult az al dente szokása. Ez azt jelenti, hogy nem főzik sokáig a tésztát, hanem akkor kapják ki a fazékból, amikor még kemény a belseje, csak a külső rétege főtt át. Ez az al dente, azaz fogkemény. Ha ezt az állagot szeretnénk elérni, akkor a tészta hagyományos főzési idejéből kell levonni 1-2 percet. Hogy miért szeretik így főzni a tésztát az olaszok? Mert ha ekkor keverjük el a szósszal, és tálaljuk fel, akkor még mielőtt a tányérunkba kerül a tészta, megszívja magát a finom szósszal. Így lesz igazán finom és selymes az étel. 

Nem csak szószos tésztákra jellemző ez a fajta tálalás. Ugyanis az al dentére főzött tészta lényege, hogy melegen még tovább puhul, fő a tészta a tálban, ezért érdemes idő előtt kivenni a fazékból.

A tészta főzésekor megfelelő méretű edényt érdemes választanunk, és jó bő vízzel főznünk, legalább 1-1,5 liter vizet kell használnunk. 

A friss tészta főzési ideje

A friss tészta alatt a frissen nyújtott házi tésztát értjük. Régen hazánkban is nagy hagyománya volt a házilag készített tésztáknak, majd a boltok száraztészta kínálata, és a felgyorsult mindennapok miatt ez a szokás és kikopott az életünkből. Azonban szerencsére most újra visszatérnek a hagyományok, az embereknek egyre nagyobb igénye van arra, hogy azt egye, amit a maga kezével készített. 

Divatja lett a házi kenyér sütésének, és ma már egyre több háztartásban találunk tésztakészítő gépet. Igaz, ezek nagyrészt olasz tésztákra vannak szabva, de mindennek megvan a magyar verziója is. 

A nem szárított, frissen készített tésztának természetesen nincs meg az a jellemző keménysége. Azonban a frissen készített tésztánál is elérhetjük azt az állagot, amikor még épp hogy nincs megfőve, hiszen a friss tészta is fel tudja szívni a nedvességet. 

A friss tészta főzési ideje jóval rövidebb, mint a száraztésztáké. Bár a száraztésztáknál sem mindegy, hogy milyen lisztből készült, ugyanis a durumlisztből készült tésztának több főzési idő kell, mint például a fehérlisztes tojásos tésztáknak. A friss tésztáknak pedig általában 1-2 perc is elegendő szokott lenni. 

A rakott tészták főzése

A rakott vagy csőben sült tésztáknak nem mindig van szüksége főzésre. Például a szószos lasagne esetében nem érdemes előre megfőzni a lasagne lapokat, mert gumis, ruganyús lesz. Sülés közben úgyis magába szív a tészta annyi nedvességet a szószból, amitől meg is fő. Persze a nem szószos állagú rakott ételek esetében érdemes egy kicsit előfőzni a tésztát. 

Egészséges tésztaételek

Tudta, hogy a tészta lehet egészséges is? Hiszen ma már rengeteg alternatívája van a fehérlisztből készült klasszikus tésztáknak. Nagyon jó megoldás lehet a mediterrán durumtészta, amely hasonlít a hagyományos liszthez, de jóval magasabb a rost- és fehérjetartalma, ezért egészségesebb. A vércukrot sem emeli meg hirtelen, mert lassú felszívódású szénhidrát. De ma már csicseriborsóból vagy teljeskiőrlésű lisztből készült tésztákat is lehet kapni. Ezeket paradicsomszósszal is lehet enni, olaszosan, de figyeljünk oda, hogy ne legyen túl cukros a szósz, illetve ne legyen benne sok ízfokozó. Házilag is lehet paradicsomszószt készíteni.

De fokhagymás olivaolajban is átforgathatjuk a tésztát. Sovány hússal, sonkával vagy pirított csirkemellel lehet tálalni ezt a könnyű ételt. Blansírozott, azaz forró vízben 3 percig főzött, majd hirtelen hűtött, ezáltal roppanós állagú brokkolival, borsóval is fel lehet dobni egy ilyen olivaszószos tésztát. Az olaszok pirított fenyőmaggal szokták megkoronázni az ilyen fogásokat. De egészséges alapanyagból készült tésztával, olivaolajon pirított káposztával készíthetünk káposztástésztát is, mert a káposzta nagyon egészséges. 

A tészta tehát jó, főleg, ha jól készítjük el, és odafigyelünk a részletekre!

Tetszett a bejegyzés? Akkor olvassa el a többi blogbejegyzést is, lejjebb görgetve megtalálja! Életmóddal kapcsolatos bejegyzések mellett a fürdőszoba berendezéséről, biztonságossá tételéről és takarításáról találhat cikkeket a blogon. Fő termékünkről, a fürdőkádajtóról pedig itt olvashat!