skip to Main Content
Nehéz a fürdőkádba be- és onnan kiszállni? Meglévő fürdőkádjára ajtót építünk! 06 1 5 333 111 H-P: 8:00-17:00
Húsvét

7 érdekes húsvéti népszokás

Milyen népszokások kötődnek a húsvéti ünnepkörhöz? Vajon hogyan ünnepelték elődeink a húsvétot, és mely szokások maradtak meg? Akad néhány érdekes is. Nézzük!

A Húsvéti ünnepkörről

Amikor a népszokásokról, hagyományokról beszélünk, szinte lehetetlen elválasztani azokat az egyháztól. A húsvét a legnagyobb keresztény egyházi ünnep, és a népi világban is kiemelt szereppel bírt. Ez az ünnep összefonódott az egyházi tartalommal, a tavaszvárással, és persze a mezőgazdasági munkákkal, hiszen a termékenységgel kapcsolatos szimbólumok a vetésre, majd persze a jó termésre fókuszálnak. Ezért keveredik sokféle szimbólum, termékenységvarázslat, és a szentírásra utaló jelzés ezeknek a napoknak a szertartásaiban. A Húsvéti ünnepkör egyébként hamvazószerdától, a nagyböjt kezdetétől pünkösdhétfőig tart. Központi szerepe a nagyhétnek van, amely a húsvét hete. Bejegyzésünkben néhány érdekesebb hagyományt emelünk ki, melyek főleg a nagyhétre fókuszálnak. 

húsvét1. Virágvasárnapi  barka

Virágvasárnap a húsvét előtti utolsó vasárnap. A nagyböjt utolsó hete, a nagyhét kezdete. A Biblia szerint ekkor vonult be Jézus Jeruzsálembe szamárháton. Ennek a napnak a központi szimbóluma a pálmaág, mert a bevonuló Jézus előtt virágokat és pálmaágakat szórtak szét a tanítványok. Ezt a pálmaágat szimbolizálja a barka. Így lett ez a növény a húsvét egyik jelképe nálunk. Hiszen ezen az éghajlaton a pálmaágat helyettesíti.

Virágvasárnap szokott lenni a barkaszentelés, a vasárnapi misén. Fontos megjegyezni, hogy ez kifejezetten a katolikus egyházra jellemző. De itt rögtön megtaláljuk a népi hiedelmeket is, melyeket a barkához társítunk: a megszentelt barkával távol akarták tartani a betegséget és a dögvészt az emberek, ezért a templomból hazavitték a barkaágat. 

2. Kiszézés, kiszehajtás

Szintén virágvasárnaphoz köthető a kiszehajtás. Főleg az észak-nyugati megyékre, és pest-megye északi részére, a Galga-mentére jellemző ez a szokás. Szalmabábút készítettek a helyiek, és végigvitték a falun. A szalmabábút felöltöztették emberruhába. Énekelve vitték végig, majd pedig vízre dobták vagy elégették.

A báb jelentette a telet, melyet elégetve, elüldözve várjuk a tavaszt, a megújulást. Átvitt értelemben a gonoszságot, átkot, rontást és persze az ezekhez kapcsolódó dögvészt, betegséget szimbolizálta. Így a szertartás a megtisztulás, megújulás misztikus jelképe volt. 

A lányok, akik végigvitték a bábut a falun és elküldték, vízrebocsájtották, férjhezmenetelt vártak a kiszebáb elégetésétől. 

3. Nagycsütörtök-zöldcsütörtök

A nagyhét következő fontos alkalma a nagycsütörtök. Hiszen az utolsó vacsora időpontját jelképezi, ekkor kezdődtek el Krisztus szenvedései. A nagycsütörtök esti misén szólalnak meg utoljára a harangok, a hagyomány szerint ekkor mennek el Rómába. Ehhez az utolsó harangszóhoz rengeteg babona és szokás kapcsolódik. Azért hívják zöldcsütörtöknek ezt a napot, mert ekkor kezdődtek Krisztus szenvedései. 

Például amíg szólt a harang, megrázták a gyümölcsfákat, hogy teremjenek. Amíg a harangok némák voltak, addig a gyerekek kereplőkkel rohangáltak a faluban, elűzve a csendet, ezért jutalmat kaptak a helyiektől. Erdélyben például a templom előtt gyújtottak nagycsütörtöki tüzet, ami a megtisztulás, az új kezdet jelképe volt. De nagycsütörtökön virrasztani is szokás, a keresztutat jelképező kálvária mellett. De az utolsó vacsorához is sok babona köthető, például a 13-as szám babonája, hiszen 12 tanítvány és Krisztus voltak jelen az asztalnál. 

4. Nagypénteki fürdés

A nagyhét a testi és lelki megtisztulás hete, ezért  volt például a nagycsütörtöki tűzgyújtás jellemző néhány településen. A megtisztulás egyik jelképe ugyanis a tűz, ahol elégnek a bűnök, és minden rossz, a tisztítótűzre asszociálva. A másik szimbóluma természetesen a víz. 

Ezért nagypénteken rituális mosakodást szoktak tartani. Például az Alföldön a Tiszában szokás fürödni. A tartós betegségek elmúlását, a rontások levételét várták ettől a szokástól. Természetesen a karácsonyhoz hasonlóan a húsvéthoz is kapcsoldóik boszorkány leleplező szertartás. Itt a misén a kifújt hímes tojáson áttekintve lehet meglátni a boszorkányt.

5. Ételszentelés

Húsvétvasárnap a nagyböjt végét jelenti. Ezért a húsvétvasárnapi misén szokott lenni az ételszentelés. Már az ételek összetétele is a nagyböjt végét jelentik, hiszen a húsvéti sonka, a tojás, az ünnepi kalács, a torma, a sárgatúró, a kolbász kerülnek ilyenkor a hívők kosarába, melyeket megszentelni visznek. A bárányhús is jellemző étel ilyenkor, a bárány az áldozat jelképe. Ahogy előző húsvéti bejegyzésünkben már említettük, a tojás a feltámadás és a termékenység szimbóluma, a kalács pedig ünnepi étel. A néphit természetesen mágikus erőt is tulajdonít azoknak az ételeknek, melyeket megszenteltek. Sokféle rontás távoltartó, termékenységidéző szerartás kapcsolódik ezeknek az ételeknek a maradékaihoz is. 

húsvét kosárszentelés hagyomány
húsvét, kosárszentelésre várakozók, Magyar

6. A komatál

A komatál a barátságkötések megpecsételését jelentette. Ez egyfajta ajándékcsere volt. Az ilyen módon megpecsételt barátságoknak később komoly szerepe lehetett, házassági és keresztszülői kapcsolatok születhettek belőle. A népi életben ezek a kapcsolatok, tehát nem, csak a házasságkötés, ami nyilvánvaló, hanem a keresztszülőség, komaság is nagyon fontos szereppel bírtak. Az ilyen kötelékek a helyi közösségben betöltött szerepre is kihatottak. 

A komatál tartalma húsvéti kalács, hímes tojás, bor, sütemény és gyümölcs volt. Húsvét vasárnap vitték el a kiszemelthez. 

7.  Húsvéti locsolkodás

A húsvéti locsolkodás húsvét hétfőhöz köthető. Mindenki ismeri a szokást, amikor a fiúk a lányos házakhoz mennek, hogy meglocsolják a lányokat. cserébe a húsvét szimbólumát, a piros tojást kapják. Valójában a szokás szerint eredetileg csak a legény számba nem menő, azaz még nem udvarló korban lévő fiúk kaptak vizet a keresztanyjuktól a locsolkodáshoz, és így jártak locsolkodni, tojásért. A legények, felnőtt férfiak azonban a közeli tóban, folyban, kútban fürdették meg a lányokat. 

Ennél a szokásnál is megjelenik a víz és a megtisztulás ősi szimbóluma. Bizonyos magyarázatok szerint ez az ősi rítus valójában a feltámadást hirdető asszonyok elhallgattatására, vagy a Krisztus sírját őrző nők lelocsolására utal. Valójában a népi szimbólumrendszer és rítusok állnak a húsvéti locsolkodás szokása mögött. 

A kiragadott húsvéti szimbólumok és szokások emlékeztetnek minket elődeink hiedelmeire, világképére. Sok érdekes jóslat kapcsolódik még ehhez az ünnepkörhöz. 

udoorTetszett a bejegyzés? Akkor olvassa el a többi blogbejegyzést is, lejjebb görgetve megtalálja! Életmóddal kapcsolatos bejegyzések mellett a fürdőszoba berendezéséről, biztonságossá tételéről és takarításáról találhat cikkeket a blogon. Fő termékünkről, a fürdőkádajtóról pedig itt olvashat!

Back To Top