skip to Main Content
Nehéz a fürdőkádba be- és onnan kiszállni? Meglévő fürdőkádjára ajtót építünk! 06 1 5 333 111 H-P: 8:00-17:00

A legtöbb bajunk forrása a mozgáshiány, de tehetünk ellene

“Az életünkben túl gyakran tekintünk a mozgásra feladatként, hogy betartsuk az ajánlott egészségügyi irányelveket, miközben megfeledkezünk az öröméről” – figyelmeztetett Francie Healey amerikai egészségügyi és mentálhigiénés tanácsadó. A magyarul is megjelent, Honjok: Az egyedül élt élet művészete című könyv szerzője az egész pályáját annak szentelte, hogy az emberek közérzetét jobbá tegye.

Healey a fent idézett mondatában éppen arra buzdít, hogy a sportra ne kötelezettségként, valamiféle elvártként, hanem élményként tekintsünk – méghozzá olyan élményként, amit nem másokért, hanem magunkért, a saját szervezetünk egészségéért teszünk. Az egyik legnagyobb probléma azonban éppen az, hogy az emberek jelentős részének fogalma sincs arról, milyen súlyos következményei lehetnek a mozgásszegény életmódnak.

Annak, hogy igazán jól érezzük magunkat a saját bőrünkben, a mozgás is fontos, megkerülhetetlen pillére – még az idősödés ideje alatt is, amikor a fizikai, a szellemi és a társadalmi teljesítmény is csökkenni kezd. Különösen fontos ezt látnunk Magyarországon, amely több egészségügyi rangsor alapján is a kontinensünk egyik legegészségtelenebb országa.

A járvány csak tetézte a bajt

A KSH 2019-es adatai alapján a magyar lakosság és a 65 év felettiek egészségi állapota sem túl kecsegtető. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ számai szerint az idősebb korosztály kevesebb mint tíz százaléka mozog rendszeresen, a 65 év feletti magyaroknak pedig mindössze pár százaléka végez legalább heti 2,5 órányi testmozgást – ez az a minimum, amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javasol.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) felmérésének 2020-ban publikált eredményei szerint a magyar embereket a túlsúly és a mozgáshiányos életmód veszélyezteti leginkább, de komoly kockázatot jelent még az egészségtelen táplálkozás és az alkoholfogyasztás is.

A Népszava idén májusban – a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia és a Feövenyessy Gerinc- és Sportrehabilitációs Központ tavaszi felmérése alapján – már arról cikkezett, hogy a koronavírus-járvánnyal együtt járó több mint egyéves bezártság még tovább csökkentette a magyarok egyébként is alacsony mozgási kedvét. Sőt, a járvány alatt 11 százalékról 20 százalékra emelkedett, azaz majdnem megduplázódott, azok aránya, akik egyáltalán nem mozognak. Mindeközben a súlyunk és a stresszszintünk is megemelkedett.

A mozgáshiány a modern kor átka

De nem csupán Magyarországon ilyen rossz a helyzet, a mozgásszegény életmód világszerte a vezető halálokok között szerepel. A statisztikák szerint négyből egy felnőtt nem mozog eleget, az inaktív életmód pedig kulcsfontosságú szerepet tölt be a szív- és érrendszeri betegségek, a rosszindulatú daganatok és a cukorbetegség kialakulásában – figyelmeztet honlapján a budapesti Semmelweis Egyetem is.

A mozgáshiány drámai változásokat indít el az emberi testben. Ha nem mozgunk rendszeresen, vérkeringésünk lanyhul, és – miután a tápanyagokat a vér szállítja a szövetekhez – a porcok nem jutnak tápanyaghoz, azaz sorvadni, kopni kezdenek. A mozgáshiány a degeneratív megbetegedések, például a porckopás, porckorong ellapulás, porckorongsérv egyik legfőbb oka”

– nyilatkozta Feövenyessy Krisztina mozgásterapeuta, rehabilitációs szakember, a fentebb említett kutatást végző intézmények vezetője a Népszavának.

A szakértő a cikkben arra is kitért, hogy evolúciós okai vannak annak, hogy felszabadultnak érezzük magunkat mozgás közben. “Az ember arra teremtődött, hogy az ébrenlét óráiban szinte folyamatos mozgásban legyen és változatos tevékenységeket végezzen, nap mint nap harmonikusan átmozgatva minden egyes porcikáját.

Őseink 24 óra leforgása alatt összeszedtek jó néhány maréknyi bogyót, fára másztak a gyümölcsért, nyulat üldöztek, tigris elől menekültek, este pedig örömtáncot jártak a tűz körül.

Nem véletlen, hogy a természetközeli népeknél szinte ismeretlen a porckopás vagy a porckorongsérv.”

Sosem késő elkezdeni!

Bár idősebb korban nehezebb magunkat rávenni a mozgásra, megéri megerőltetni magunkat: az időskori sport jó hatással van a fizikai és a mentális egészségre, továbbá fejleszti a koordinációs képességet, ami számos, akár súlyos következményekkel járó baleset kivédésében is segíthet.

A statisztikák is rámutatnak, hogy 80 éves kor felett egyre gyakoribbak lesznek a különböző esésekből fakadó sérülések, és azt is tudhatjuk, hogy ebben a korban egy-egy ilyen baleset vagy csonttörés akár végzetes is lehet. Ezeknek az eseteknek egy jelentős része a fürdőszobában, tisztálkodás közben történik.

Ha ön is tart az otthonában elszenvedett balesetektől, úgy érzi, nehézséget okoz vagy félelmet kelt önben a tisztálkodás, esetleg idős hozzátartozójáért aggódik, olvasson tovább honlapunkon a kádajtókról, amelyekkel jelentősen csökkenthető a fürdőszobai sérülések esélye.

Az öregedést ugyan nem tudjuk megállítani, a rendszeres testmozgás azonban lassíthatja a folyamatot – hívja fel a figyelmet dr. Nagy Sándor is a Magyar Edzők Társaságának honlapján elérhető, kifejezetten az idősek egészségéről szóló diasorában.

Az időskori testmozgás ugyanis – több más kedvező hatása mellett – erősíti az izmokat, a szívet és a csontokat, javítja a vérnyomást, az egyensúlyt és az agyműködést, növeli az erek rugalmasságát, csökkenti a csontritkulás, a depresszió és a demencia kialakulásának veszélyét, valamint segít a szellemi frissesség megőrzésében.

Bármilyen életszakaszban is kezdünk el sportolni, tapasztalni fogjuk az edzés szorongáscsökkentő és hangulatjavító hatását, valamint a közérzetünk javulását is. Ahogy Julian Brass kanadai motivációs tréner fogalmazott:

A mozgás nem arról szól, hogy mekkorák az izmaink, vagy mennyire lapos a hasunk. Inkább arról, hogy legyünk hálásak, amiért van testünk, amivel mozoghatunk.” 

Arról, hogy az ősz generációnak milyen mozgásformák közül érdemes választania, egy későbbi cikkünkben írunk majd. Ha nem szeretne lemaradni róla, vagy további tartalmainkról, akkor kövessen minket a Facebookon!

Back To Top