Pedig érdemes lenne komolyan vennünk a szakértők figyelmeztetéseit: ha a forró nyári napokon nem védekezünk megfelelően, a tűző napsütés akár tartós agykárosodást is okozhat.

Bár mindkét kifejezést (mármint a hőgutát és a napszúrást is) jól ismerjük, gyakran használjuk, a jelentésükkel, a tüneteikkel, valamint a két fogalom közti különbségekkel már sokan gondban vagyunk. Hogy a jövőben ne legyen a megkülönböztetésükkel problémánk, tegyük elsőként azt tisztába, hogy mit értünk hőguta és napszúrás alatt.

Napszúrást akkor kaphatunk, amikor a fejünket és a tarkónkat folyamatosan tűzi a nap. Ennek következtében fokozódik a koponyaűri nyomás, begyullad az agyhártya. A napszúrás kellemetlen ugyan, de a legtöbb esetben otthon is kezelhető, kiheverhető. Ezzel szemben a hőguta komoly kockázatokkal járhat: súlyos esetekben, ha a beteg nem kap időben megfelelő ellátást, akár halálos kimenetelű is lehet.

Hőguta, te átkozott!

Bár Magyarországon jóval kevesebb hőgutás esetet tartanak számon, nem árt, ha tisztában vagyunk a betegség tüneteivel és kezelésének módjaival – különösen akkor, amikor 40 Celsius-fok körüli napi csúcshőmérsékletekkel dübörög a nyár még hazánkban is. Míg a napszúrás tünetei általában később jelentkeznek, addig a hőguta jellemzően sokkal hamarabb lecsap. A betegség legegyértelműbb jele, hogy nemcsak az érintett feje, hanem az egész teste felforrósodik. 

Ezekre a tünetekre figyeljünk még:

• émelygés
• gyengeség
• fejfájás
• gyenge légzés
• felgyorsult pulzus
• alacsony vérnyomás.

Ha arra gyanakszunk, hogy valaki a környezetünkben hőgutát kapott, mielőbb hívjunk hozzá mentőt, esetleg siessünk vele kórházba. Amíg a mentő kiér, az érintettet vigyük hűvös helyre, szabadítsuk meg a ruháitól, majd borogassuk hideg vizes törülközővel. Ha a beteg eszméleténél van, itassuk meg, ha viszont nincs magánál, helyezzük stabil oldalfekvésbe, és maradjunk mellette.

Fontos tudnunk: hőgutát nem csak napon kaphatunk, hanem bárhol, akár a saját otthonunkban is, de a leparkolt autókban hagyott állatok és gyerekek hírekből ismert tragédiái is eszünkbe juthatnak.

A szervezetünk ilyenkor megpróbál valamiféle egyensúlyt beállítani a testhőmérséklet és a jellemzően nagyon magas külső hőmérséklet között. A test (legyen az emberi vagy állati) hőleadással igyekszik megbirkózni az őt érő meleggel: mi, emberek verejtékezni kezdünk, az ereink kitágulnak, a kutyák pedig – verejtékmirigyek hiányában – lihegnek, a szájukon keresztül próbálnak megszabadulni a felesleges hőtől. Az izzadás folyadék- és sóvesztéssel jár, ezért rendkívül fontos, hogy gondoskodjunk a megfelelő mennyiségű víz elfogyasztásáról.

Napszúrás? Kiheverhető, de vegyük komolyan!

Napszúrás esetén szintén a testünk egyensúlya borul fel: a felmelegedett szerveink oxigénigénye megnő, ilyen esetben az agyunk is több vért kíván, mint szokott. Ha ezt az állapotot folyadékhiány vagy kiszáradás fokozza, még az ájulás veszélye is fennáll.

A napszúrás először jelentkező tünetei:

• a szédülés
• a fejfájás
• a látászavar.

Ha ezek bármelyikét észleljük magunkon – akár csak néhány másodpercre is –, elsőként üljünk le a legközelebbi padra vagy székre, ha pedig lehetőségünk van rá, minél előbb feküdjünk le. A továbbiakban helyezzünk vizes borogatást a fejünkre, és mielőbb vegyünk magunkhoz egy nap pohár vizet – a rendszeres folyadékbevitelről a nap hátralévő részében sem feledkezzünk meg!

További tünetek lehetnek a következők:

• gyengeség
• émelygés, szédülés
• hányinger, hányás
• sápadt bőr
• ájulás, eszméletvesztés
• hőemelkedés vagy láz.

Az Elsősegély.hu napszúrás esetére azt javasolja: elsőként kísérjük a beteget minél előbb hűvös, árnyékos, szellős helyre, majd fektessük enyhén emelt felsőtesttel. Ruházatát lazítsuk meg, majd helyezzünk hűtőborogatást a fejére. Erős fejfájás esetén akár fájdalomcsillapító is adható.

A napszúrást időnként étvágytalanság is kísérheti, erre azonban ne feszüljünk rá, a nyári időszak kedvez annak, hogy lédús gyümölcsöket, zöldségeket és könnyű salátákat fogyasszunk. A görög- és sárgadinnye, az őszibarack, valamint az uborka víztartalma köztudottan nagyon magas, ráadásul mindannyian rengeteg fontos tápanyagot tartalmaznak, és még a beszerzésük sem okoz nehézséget.

A nehéz, zsíros ételeket azért is érdemes messzire kerülnünk a kánikula idején, mert az emésztésük elviszi a vért más fontos és hasznos szerveink elől. De ha esetleg mégsem tudnánk nemet mondani egy szépen tálalt, gőzölgő töltött káposztára vagy más szervezetünket megterhelő fogásra, étkezés után dőljünk le egy picit. Inkább a kanapén ejtőzve töltsük el az előttünk álló egy-két órát, mint émelyegve vagy hányingerrel küszködve.

Hogyan védekezzünk?

Szerencsére a legtöbben már tudják, hogy a szemeinket és a bőrünket védeni kell az erős napsugárzástól, ahogy azt is, hogy a 11 és 15 óra közötti időszakot tanácsosabb a négy fal között, vagy legalább árnyékban tölteni. A hőguta és a napszúrás veszélyeiről azonban kevesebbet hallunk, valahogy nem ágyazódtak be a köztudatba.

“Megelőzésben, túl azon, hogy ne tartózkodjunk fedetlen fővel hosszan a napon, a megfelelő mennyiségű folyadék bevitele, az izzadás során elvesztett elektrolitok pótlása, a könnyű anyagból készült, jól szellőző ruházat, a világos, leginkább fehér fejfedő segít. Már enyhe tünetek jelentkezéskor is gyanakodjunk, hogy esetleg napszúrással állunk szemben, és mihamarabb keressünk árnyékos, hűvös helyet és igyekezzünk hűteni testünket. Viseljünk világos napellenzős sapkát, melyet be is vizezhetünk“

– foglalta össze a leghatékonyabb védekezési módokat dr. Pácz Alexandra belgyógyász, kardiológus szakorvos a Napi Doktor oldalon.

Szintén hasznunkra válhat, ha naponta akár többször is hűsítő fürdőt vagy zuhanyt veszünk. Ezeknek nem kell teljes értékű tisztálkodásoknak lenniük, már az is sokat jelent, ha csupán fél percre állunk be a zuhany alá. Az ajtóval felszerelt kádakban ezeket a frissítő szeánszokat könnyedén és biztonságosan intézhetjük.

Ahogy egy korábbi bejegyzésünkben írtuk, a hűtőfürdő nem csak lázas állapotokban ajánlott, a hideg víz segíti az izmok regenerációját, csökkenti a gyulladások mértékét, továbbá ellenállóbbá teszi a szervezetünket a stresszhatásokkal és a betegségekkel szemben.

A fejfájás és a gyengeség leküzdésének legjobb ellenszere az ágynyugalom. A Házi Patika ilyen esetekre azt javasolja, vonuljunk el egy hűs, szellős szobába, sötétítsünk be, készítsünk egy poharat és egy kancsó citromos vizet az éjjeliszekrényre, helyezzük magunkat vízszintesbe, és vegyünk a kezünkbe egy könyvet. Ha a tünetek néhány nap után sem szűnnek meg, forduljunk orvoshoz.

A hőség okozta rosszullétek kapcsán két dolgot mindenképpen tartsunk észben. Az egyik, hogy életkori és alkati sajátosságok egyaránt alakíthatják, hogy kinél, mikor lép fel valamilyen válaszreakció. A másik pedig, hogy a megelőzés sokkal fontosabb, mint a későbbi korrekció, könnyebb védekezni a hőség okozta rosszullétek ellen, mint kiheverni azokat.

A két héttel ezelőtt megjelent, Hogyan védekezzünk a hőség ellen, ha nincs otthon légkondink? című írásunkban további tippeket gyűjtöttünk össze arra, hogyan vészelhetjük át a nyár legforróbb napjait klímaberendezés nélkül.