A szokatlanul hűvös tavasz után hirtelen, 40 Celsius-fok körüli napi csúcshőmérsékletekkel, hőségriadókkal és erre vonatkozó figyelmeztetésekkel tört ránk az idei nyár.

Idősebb korban nemcsak kevesebbet izzadunk, hanem kevésbé érezzük a szomjúságot is, az emberi szervezet ebben a korban könnyebben melegedik túl vagy szárad ki. Az idősek helyzetét tovább nehezíti, hogy sokuknak magas a vérnyomása, cukorbetegek, illetve szív- és érrendszeri betegségekben szenvednek.

Az emberiség már az ősidők óta igyekszik védekezni a forrósággal szemben, kereste az árnyékot, a tűző nap elől hűvösebb barlangokba, vermekbe húzódott, legyezte és természetes vizekben frissítette fel magát. Egyiptomban már időszámításunk előtt alkalmazták a vízpárologtatásos hűtő módszereket, az ókori Rómában pedig a vízhálózat és a csatornarendszer tette lehetővé az épületek hűtését.

Manapság már teljesen természetesnek vesszük, hogy légkondicionáló teszi elviselhetőbbé zárt tereink felkúszó hőmérsékletét. Bár a légkondicionálás segít átvészelni a legforróbb napokat is, nem minden otthon rendelkezik klímaberendezéssel. Cikkünkben az ilyen háztartásokban élőknek gyűjtöttünk össze néhány tippet a legforróbb nyári napok átvészelésére.

Szép reggelt! Sötétítsünk be!

Ha friss levegőt szeretnénk az otthonunkba juttatni, az ablakainkat csak az éjszakai és a hajnali órákra nyissuk ki. Hogy a beáramló hűs levegő felfrissítse az egész lakást, igyekezzünk minél több ablakot kinyitni, huzatoltatni.

Ébredés után – attól függően, hogy mikor szoktunk kelni – zárjuk be az ablakokat, majd sötétítsünk be: ha redőnyünk van, engedjük le, ha pedig sötétítőfüggönyünk, húzzuk be. Minél kevesebb napfény jut be a szobákba a nappali órák alatt, annál kevésbé fog felmelegedni az otthonunk.

Nem lehet elégszer elmondani: hidratáljunk!

A megfelelő folyadékbevitel kulcsfontosságú a jó egészséghez, a nyári kánikula alatt azonban kiemelten fontossá válik. A levegő mellett a víz a legfontosabb éltető elemünk, ezért ha a napi folyadékbevitelünk nem éri el a két litert, sürgősen emeljük a napi vízadagunkat.

Csakhogy idős korban kevésbé érezzük a szomjúságot, hajlamosabbak vagyunk minimális mennyiségű folyadékkal átvészelni a napjainkat, ami akár kiszáradáshoz is vezethet. Az ÁNTSZ a hőség idejére azt ajánlja: még akkor is igyunk, amikor nem vagyunk szomjasak, a legjobb stratégia, ha minden órában felhajtunk egy nagy pohár innivalót – a kávé és az alkohol nem számít.

Vegyünk hűsítő fürdőt!

Már annak is rendkívül élénkítő hatása van, amikor nedves kendőt teszünk a nyakunkra vagy a homlokunkra, a legfrissítőbb élmény azonban még mindig az, amikor teljes testünkkel vízbe merülünk. Ehhez választhatunk természetes vizeket vagy strandokat, a szerencsésebbek pedig akár saját medencében is csobbanhatnak.

Egy bizonyos kor felett azonban egyre több kellemetlenséggel és kockázattal jár minden utazás vagy kimozdulás, különösen a tikkasztó hőségben. Ilyen esetekben ajánlott hűsítő zuhanyt vagy fürdőt vennünk. Ilyenkor langyos vízzel indítsunk, majd folyamatosan szoktassuk magunkat hozzá az egyre hűsebb vízhez. Kis idő elteltével – és kellő elszántsággal – a testünk hőmérséklete is csökkenni fog.

Hogy ez miért jó? Ahogy egy korábbi bejegyzésünkben írtuk, a hűtőfürdő nem csak lázas állapotokban ajánlott, a hideg víz segíti az izmok regenerációját, csökkenti a gyulladások mértékét, továbbá ellenállóbbá teszi a szervezetünket a stresszhatásokkal és a betegségekkel szemben.

Felejtsük el a műszálat, öltözzünk lengén!

Idősebb korban az ember hajlamos melegebben öltözni az indokoltnál. A kánikula során érdemes figyelnünk, hogy az öltözékünk szellős legyen, lehetőleg természetes anyagokból (pamutból, lenből, selyemből) készült ruhákat viseljünk. Légáteresztő tulajdonságuk miatt ezek a darabok könnyebben lélegeznek, kevésbé reked meg alattuk a meleg – ellentétben a szintetikus szövetekkel. Még jobb, ha a választott ruhák világos színűek, a sötétebb darabok ugyanis elnyelik a napfényt és a meleget, magasabb bennük a hőérzetünk.

Ne feledkezzünk meg a fejünk védelméről sem: tegyünk szalmakalapot vagy bármilyen egyéb fejfedőt, ami megóvhat minket a napszúrástól. Mivel nyáron gyakran lepnek meg minket váratlan záporok, zivatarok, mindig legyen nálunk esernyő, amit akkor is bátran felnyithatunk, ha épp nem esik az eső, viszont nincs lehetőségünk árnyékba húzódni.

Tipp haladóknak: a jeges fuvallat

Ha van a háztartásunkban ventilátor, máris sokkal elviselhetővé tehetjük a fullasztó nyári napokat. Az otthonunk levegőjét azonban tovább frissíthetjük egy egyszerű, de nagyon is működő módszerrel. Bár elsőre MacGyver-trükknek tűnhet, nagyon sok háztartás esküszik a következő praktikára: öntsünk néhány műanyagpalackba vizet (elég lesz mondjuk a háromnegyedéig), fagyasszuk le, esetleg készítsünk bőséges mennyiségű jégkockát, majd a jeget tegyük magas falú tálcára vagy fémtálba. Ezután állítsuk be úgy a ventilátort, hogy közvetlenül a jégre fújjon. Ha a jegünk elolvad, cseréljük újra!

Szomjoltó nélkül el se induljunk!

A legforróbb napok legmelegebb óráit lehetőleg töltsük a négy fal között, ha nem muszáj, 11 és 15 óra között ne menjünk ki az utcára. Ha tudjuk, a legfontosabb lakáson kívüli teendőinket intézzük inkább a kora reggeli vagy esti órákban, amikor még vagy már nem perzselnek úgy a napsugarak. Ha elhagyjuk az otthonunkat, mindenképp vigyünk magunkkal elegendő folyadékot, de akár kézi permetezőbe töltött vízzel is frissíthetjük a testünket.

Nem túlzás előzetesen (legalább fejben) megtervezni az útvonalunkat sem, ehhez jó, ha tudjuk, milyen klimatizált üzletek vannak az otthonunk közelében. Célszerű lehet például a vásárlásainkat valamelyik közeli bevásárlóközpontban intézni, ahol egyetlen nekiiramodással majdnem minden teendőnket elintézhetjük.